24 Hours in Rome

10999835_10152650092363016_1126372850_o
december 4th, 2015
|

 

2015-re megfogadtam, hogy minden hónapban elutazom valahová egy GoPro-val. Valahová egy olyan helyre, ahol eddig még nem voltam és kihúzok pár dolgot a bakancslistámról… 24 Hours In The City:

Már majdnem vége volt a januárnak, amikor találtam egy €50,- s retúr jegyet Rómába. Reggel indultunk és másnap reggel érkeztünk vissza Budapestre.

VIDEÓ:

 

Mivel nem volt semmi csomagunk, elég volt 5.10-re kiérnünk a reptérre. 6:10-kor indult a gép. Még sötét volt. Olvastam, hogy ha Rómát látni akarom felülről, akkor a gép jobb oldalára kell ülnöm. Bejött! Felszállás után láthattam a gyönyörű Budapestet, ahogy még égnek a lámpák, a közvilágítás, majd láttam Rómát a napfelkelte után.

FullSizeRender (1)

7.45 körül szálltunk le. 8.00 kor már a buszon ültünk, úton a belvárosba. A reggeli dugót elcsíptük, emiatt 10.00-re értünk csak a Terminihez. (Busz és vonatvégállomás).

Már az indulás előtt megbeszéltük, hogy a híres piacon reggelizünk, de rossz helyen szálltunk le, így először a  Altare della Patria – nál kötöttünk ki. Nem baj. Kicsit éhesen, de legalább jó alaposan megnézzük ezt is.

Majd utána irány a Piazza del Campo de’ Fiori – ami ma is Róma legfontosabb és legnagyobb (majdnem minden megtalálható) piaca. 1869-ben költöztették át a közeli Piazza Navonáról. A piaci nyüzsgést délutánra a kávézók teraszára kitelepült turisták zsivaja váltja fel. Megreggeliztünk, majd végigkóstoltuk a Grappa (pálinka) felhozatalt, aztán irány a világ legkisebb állama, a Vatikán.

Útközben elhaladtunk egy motorkölcsönző mellett. Egymásra néztünk és rögtön tudtuk, kihúzzuk a bakancslistánkról a „Motorozás Rómában” – t. Én bankkártyán és személyi igazolványon kívül semmit nem vittem, ezért csak egy kétszemélyes motort tudtunk kibérelni. Az olaszok messze földön híresek temperamentumukról, mely a közlekedésükben is mély nyomokat hagy.  Minden szabályt áthágva róják az utakat,  alig találunk olyan autót vagy motort, ami ne lenne megzúzva (itt csak funkcionális eszközként tekintenek rájuk), úgyhogy ezt a programot csak harcedzetteknek ajánlom, de szerintem érdemes kipróbálni!

11003239_10152650092353016_456740124_o

Megérkeztünk a Vatikánhoz. Bementünk a tér középre kicsit lepihenni és képeket csinálni. A Bazilikába való bejutáshoz egy legalább 2 órás sor állt. Mivel már csak 18 óránk maradt Rómában, egyértelműnek tűnt, hogy nem várhatjuk ki a sort.

„Can You Make It?” – kérdeztük egymástól. A sor elején három kedves japán lány állt. Összebarátkoztunk velük a kordonon keresztül, majd felajánlották, hogy álljunk melléjük. Hát megtettük. + 2 óra! Miután áthaladtunk az átvilágító kapun, az útjaink el is váltak.

A katolikus világ központjában áll a Szent Péter Bazilika. A hatalmas templom Róma négy nagy bazilikájának egyike, a Vatikán legkiemelkedőbb épületének kupolája uralja Róma egész látképét. A legtöbben a fényképezőgépükön és a telefonjuk kijelzőjén keresztül nézték. Volt, aki rajzolt és volt, aki csak meredten nézett ki a fejéből.

A Kupolába fel kell menni! Lehetőség van lifttel (€7 – nem egészen a kupoláig) vagy gyalog (€5) felmenni. Felmásztunk a legtetejére. 551 lépcsőfok, a vége fele már olyan szűkös a lépcső, hogy egy nagyobb darab ember már nem férne el, de amilyen kilátás ott várt minket. Legalább egy órán át fent voltunk. Chilleltünk, napoztunk, élveztük az életet.

10999835_10152650092363016_1126372850_o

Utána felmotoroztunk a dombos részhez, hogy megnézzük, mi van ott. Forum Romanum (Foro Romano) A Palatinus és a Capitolium domb között fekszik, mely a Birodalom politikai és kereskedelmi központja volt. Tovább indultunk Róma legnagyobb szökőkútjához, de útközben eltévedtünk. (Én imádok eltévedni egy új városban.) Olyan helyekre lyukadtunk ki, ahová az életben nem mentem volna. Ebből a végén egy másfél órás motorozás lett.

Mielőtt megérkeztünk volna a Trevi-kúthoz, vettünk 2 pizzát és söröket elvitelre, hogy majd a kút peremén megesszük, de sajnos le volt zárva felújítás miatt, de így is rengetegen voltak körülötte. Megebédeltünk, majd mi is dobtunk pénzt a kútba, hogy visszatérjünk, ugyanis mára hagyománnyá vált, hogy aki pénzt dob a Trevi-kútba, az visszatér Rómába. Naponta kb. 3000,- Euro-nak megfelelő pénzérme gyűlik össze, amit jótékony célokra fordítanak.

Ebéd utáni fagyizás, majd visszavittük a motort és indulás a Colosseumhoz. Útközben egy 4. szülinapját ünneplő olasz kislány szülinapjára keveredtünk. Érdekes party volt, de inkább tartogattuk az erőnket a saját korosztályunk bulijához, így eljöttünk.

Busszal mentünk a Colosseumhoz, ami most végig fel van állványozva. Körbejártuk az egészet. Csak az a kis része nincs, ahol mindenki fotózkodik.  Kicsit csalódás volt az állványok miatt, de legalább ezt is láttam a saját szememmel – a világ legnagyobb és leghíresebb amfiteátrumát. Ott összebarátkoztunk francia lányokkal, akikkel egy ideig együtt mozogtunk.

Metróval mentünk tovább a Spanyol lépcsőhöz (Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsőjéhez), ami hemzsegett az árusoktól. Az egyiktől vettünk egy üveg bort, majd leültünk a 137 lépcső egyikére meginni. A selfi-botokat árusító emberkék 2 percenként jöttek oda hozzánk, hogy nem szeretnénk-e Tőlük vásárolni? Mögöttünk három kanadai srác sörözött, akik 2 hónapja sátraznak itt, mellettünk egy szerelmes pár, előttünk egy csoport kínai ugrált a tökéletes fotó kedvéért. Mi meg csak élveztük az életet és az olasz borunkat.

Miután elfogyott a borunk és megéheztünk, elindultunk a Via dei Condotti (a Római Váci utcán). Elhaladtunk Róma egyik legszebb hídja előtt (az Angyalvárhoz vezető Ponte Sant’Angelo), amely sokkal mélyebb benyomást gyakorol az emberre, ha az esti városnézés keretében ejti útba. Majd belefutottunk a Pantheonba. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori épület. Görög eredetű, “az összes isten temploma” római elnevezése szerint. Ennek a környéken találtunk egy szimpatikus halas éttermet.

Itt már eléggé fáradtak voltunk. Megvacsoráztunk, boroztunk majd ránéztünk az óránkra, s láttuk, hogy majdnem 3 órája egy helyben ülünk és csak beszélgetünk.

Itt az ideje elmenni bulizni! Nagyon nagy szerencsénk volt. Kijöttünk az étteremből és leszólítottunk egy 8 fős brigádot, akiken látszódott, hogy bulizni mennek. Mivel szimpatikusak voltunk nekik, mondták, hogy menjünk velük.

Megérkeztünk egy hely elé, ahol akkora sor állt, hogy csak néztünk!  De mire felfogtuk, hogy mi van, már a bejáratnál találtuk magunkat. A csapat elintézte nekünk is, hogy soron kívül menjünk be egy 400 fős amerikai erasmusos buliba. Egy ilyen nap után álmodni sem mertünk volna erről… Esküszöm, ha nem ment volna a gépünk, még most is ott buliznánk! 😀

Mivel mindketten késtünk már le gépet, úgy döntöttünk, hogy 4 órakor elindulunk a szórakozóhelyről. Busszal a Terminihez (a buszon csak fiatalok voltak – Római Éjszakai Partybusz). Terminin fél órát kellett várunk a buszra, ami kivisz minket a reptérre, ami most csupán fél óra volt, nem úgy, mint reggel.

Az átvilágítókapunál nem tudom leírni, mit éreztem… mert éppen várok hajnali repülőre egy ilyen nap után.

Másfél óránk volt indulásig, de legalább már a kapunk előtt ültünk. 8.00 óráig 2 perc alatt telt el az idő, mivel elaludtunk. Utolsónak szálltunk fel, majd a hazautat is végigaludtuk. 10 órakor szállt le a gép. A telefonom, 29 óra után, még mindig nem merült le, így rögtön hívtam egy Ubert, ami már oda is ért a bejárathoz, mire kiértünk. Gyorsan hazateleportáltuk magunkat Rómából.

beatyourlimits

Amikor hazaértem, annyira kipihentnek éreztem magam, hogy nem is bírtam lefeküdni… helyette vettem egy repülőjegyet Isztambulba. Folyt. Köv…

—————————————————————————————————

Összesen: €120 – t költöttem mindenre, ami egyhavi cigaretta ára (napi egy doboz).

Novemberben leszoktam a cigiről, így az eddig dohányra költött pénzem elutazom.

Szokj le te is és indulj el! Legyen mit mesélned az unokáknak!

Repülőjegy: €50

Reptéri Retúr Busz: €7 – 1 hétig lehet felhasználni

Motorbérlés: €15

Kupola belépő: €5

Metró jegy: €1,5

Kaja, Pia: €45

—————————————————————————————————

#uhlárZoltán

Leave a comment: